London time ♪ *-* ♫

Londonban 2.napunk!

Reggel van! Nátival már 9kor felteltünk és 10kor már indultunk is a kis városnéző túránkra. Megnéztük a Big Ben-t a Londoni buszokat is kipróbáltuk és még a telefonfülkékkel is lefotózkodtunk. Annyira elment az idő a városnézéssel ,hogy már 1 óra volt ezért a megtervezett módon elmentünk egy kávézóba.

-te mit iszol Lexi? kérdezte Náti.

-Tejeskávét. feleltem.

-És te mit iszol? kérdeztem.

-Forrócsokit! mondta Náti.

Megittuk a forrócsokit és a kávét közben sokat beszéltünk arról ,hogy mit csináljunk holnap. A kávézóban 1 órát töltöttünk utána meg elindultunk a jelmezkölcsönzőbe ami sajnos fél óra sétára volt a kávézótól. Mire oda értünk fél 3 volt. Az eladónak elmondtuk ,hogy milyen jelmezt szeretnénk ő pedig mutatott pár jelmeztés ki is választottuk azt a jelmezt amit kinéztünk magunknak, majd visszamentünk a szállodába. 4 órára értünk vissza a szállodába mivel 6kor volt a szálloda éttermében vacsora ezért 4-től 6-ig eldöntöttük milyen lesz a sminkünk,hajunk,cipőnk..stb.. 6kor lementünk vacsorázni aztán felmentünk a szobánkba és elkezdtünk készülődni az esti partyra. Amikor már készen voltunk mindennel a sminkkel a hajjal és a ruháva akkor felhívtuk a szüleinket és megmutattuk nekik ,hogy mibe megyünk. Anyuék nagyon izgultak értünk de sikerült őket megnyugtatni ,hogy minden rendben lesz velünk és vigyázni fogunk magunkra.

-Hogy nézek ki? kérdezte Náti.

-Nagyon jóól! vágtam rá rögtön.

-Na és én? kérdeztem.

-Te is nagyon! mondta Náti.

-Jól fogjuk magunkat érezni? kérdezte Náti.

-Biztos vagyok benne! mondtam.

-Akkor jó! mondta mosojogva Náti.  9kor indultunk el a partyra Nátival mivel elég messze volt. Amikor odaértünk jobbnál jobb jelmezeket láttunk. Meglepett minket ,hogy rengeteg Magyar ember volt ugyanis hallottunk ,hogy beszélgetnek. Nátival egész este táncoltunk és rengeteg fiú kért fel minket táncolni de hát..  Amikor csak egyszer *-* odajött hozzánk 2 eszméletlen hejes fiú:

-Sziasztok! köszöntek a fiúk.

-Sziasztok! köszöntünk vissza.

-Jöttök táncolni? kérdezték.

-Persze miért is ne! mondtunk Nátival.

Próbáltunk a fiúkkal beszélgetni de ebből állt a beszélgetés:

-Tessék, nem hallottam.

-hát csak annyit mondtam hogy..

-aha.

Ezért csak táncoltunk. Egyébként a két fiú legjobb haverok voltak ezt még ki tudtam deríteni a hangos zene ellenére is! Körünbelül olyan hajnali 3körül elindultunk haza mivel holnap is sok programunk lesz és korán kell kelni!

-Na mi most megyünk mert már elég fáradtak vagyunk! mondtuk a fiúknak.

-Igen már mi is megyünk! mondták ők is.

-Megadod a telefonszámod? kérdezte tőlem.

-Igen.....! diktáltam neki.

-Na de most megyünk sziasztok! köszöntünk el Nátival.

-Oké sziasztok! köszöntek vissza.

Egészen hazáig meg sem szólaltunk Nátival ami elég nehezünkre esett ugyanis lett volna mit mesélnünk egymásnak! Amikor hazaértünk mind ketten megfürödtünk meg ilyenek és az ágyban ülve meséltük el egymásnak ,hogy miket mondtak a fiúk:

-Na?? kérdezte iztagottan Náti.

-Hát elkérte a számomat szóval lehet ,hogy fel fog hívni! mondtam nagyon izgatottan.

-Ááá én is megadtamszóval lehet ,hogy engem is fel fog hívni! mondta Náti.

-Annyira boldog vagyok! mondtam.

-Hát én is elhiheted! vágta rá Náti.

Amikor mindent elmeséltünk egymásnak mentünk aludni ugyanis holnap is lesznek programok!

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat